Madárkertünkben tartott fácánfajok legtöbbje Ázsia hegyvidékein őshonosak, így klímánk változatosságaihoz jól tudtak alkalmazkodni, nem jelent számukra különösebb veszélyt a téli hideg, inkább a tűző nyári napsütéstől kell őket óvni.

A napsütéses februári napokon már a legtöbb fácán kakas "tavaszt érez", és udvarolni kezd tyúkjának - tyúkjainak, de azok még tudják, hogy nincs itt a fészkelés ideje.
A tenyészidény igazán március közepe - vége felé kezdődik, ilyenkor intenzíven udvarolnak a kakasok, bőséges táplálékot igényelnek.
A párzás után néhány napig, akár egy hétnél tovább is magosak lehetnek a tyúkok tojásai, de a megtermékenyített tojások aránya a folyamatos együtt tartással közelíti meg a 100%-ot. Minél több tyúkkal tartjuk az ivarérett kakast, annál nagyobb az esély terméketlen tojásokra, általában 2-3 tyúknál még nincs probléma.
Ne feledjük, hogy vannak olyan fácánok, mint például a füles-, vagy a fényfácán, melyek inkább monogámok, kevesebb nehézséget okoz tartásuk párban.

A fácán tyúkok nagyrésze megelégszik a homokban, laza talajban kapart mélyedéssel. Ha lehetőségük nyílik akkor szívesen választják egy-egy bokor, tuja, fenyő alját, vagy esetleg náddal fedett sarkot. Itt elbújva akár önmaguk is kikölthetik tojásaikat.
A homokba rakott 12-16 tojásra az elterjedtebb fajták mint például az aranyfácán, gyémántfácán, királyfácán tyúkok elülnek és a csibék 23-26 nap (fajta függő) után kikelnek. Van némi veszélye a tyúkkal történő keltetésnek, hiszen lehetnek agresszív kakasok, vagy a volier rácsain kibújó csibék könnyű zsákmánya lehet a házkörüli ragadozóknak, esetenként más szárnyasoknak. Megesett, hogy a kikelő csibék egy hirtelen jött több napig tartó nyári hűvös, esős időben meghültek és sorban elpusztultak. A fácán és pávacsibék az első néhány hétben érzékenyebbek, mint a baromfiaké.
A keltetés általában törpetyúkokkal hatékonyabb és egyszerűbb, mint a kisteljesítményű keltetőgépekkel.
A tojásokat átlagosan 2 naponta tojják a tyúkok, leggyakrabban az esti vagy a reggeli órákban. A tenyészidőszakban ha folyamatosan gyűjtjük a tojásokat, akkor akár 2-3 fészekaljnyit képesek produkálni. (figyeljünk az etetésükre, nehogy túlzottan kimerüljenek).

A pávák a fácánokhoz képest később kezdik a költést, és egyszerre kevesebb tojásból álló fészakljat kezdenek költeni (4-8 tojás), amit 28 nap alatt keltenek ki. Ha gyűjtjük a tojást, akkor a páva is nekilát újabb költéseknek, tapasztalataink szerint átlagosan 3-szor kezd neki, de ekkor a legutolsó tojások már nem mind magosak és a kikelő csibék gyengébbek lehetnek (előfordult, hogy október 2-án keltek ki pávacsibéink brahma kotlós alatt).

Tudni érdemes, hogy a kakasok vedlési időszakban (időjárástól függően július- augusztus, de figyeltünk már meg vedlést június közepén) kevésbé intenzívek, ilyenkor magasabb a magtalan tojások száma.

Vannak ritkább fácánok, melyek a röpdében 1-1,5 m magasságban felszerelt kosarat részesítenek előnyben tojásaik lerakásához, vagy egész sűrű menedéket keresnek, hogy elrejtőzzenek és megvédjék tojásaikat.

A fiatal korban beszerzett egyedek szelídebbek gazdájukkal, ivaréretté válva könnyebben elfogadják környezetüket és biztosabban szaporodnak.

.